Nők a munkaerőpiacon
Magyarországon a nők munkaerő-piaci helyzete merőben különbözik a férfi munkavállalókétól, mégpedig gyakorlatilag minden aspektusból (aktivitás, munkavállalási esélyek, kereset, munkakörülmények, a munkavállalást segítő szolgáltatások elérhetősége)
Európai viszonylatban a kisgyermekes nők nagyarányú inaktivitása, de nehezen tudnak elhelyezkedni a képzetlen, a nyugdíj előtt álló, és a fiatal nők is.
Az összehasonlítás legszembeötlőbb vetülete a nők alulfoglalkoztatottsága. A kisgyermekes és szülőképes korú nők európai viszonylatban feltűnő inaktivitása, a hátrányos helyzetű (képzetlen, elzárt településeken élő, egyedülálló, idősödő) nők munkaerő-piaci esélytelensége és általában a női munka alulértékelése és a nők relatív gazdasági kiszolgáltatottsága együttesen jelzik, hogy a foglalkoztatás problémái másképp érintik a nőket.
A nők többet dolgoznak és kevesebbet keresnek, mint a férfiak, kevesen vannak közöttük vezető pozícióban, és a felemás otthoni munkamegosztás, valamint a munkavégzés rugalmatlansága folytán rájuk hárul a munka és a magánélet összeegyeztetésének terhe.
Magyarországon hagyományosan a nőkre hárul a gyermekek születése utáni időszakban, az óvodáskor eléréséig a gyermek otthoni gondozásának, ellátásának feladata. Jóllehet, az utóbbi évtizedben megnőtt azon férfiak és egyéb családtagok (pl. nagyszülők) száma, akik ezt a feladatot az anya helyett ellátják, jelentős változás az arányokban nem történt.