Felsőzsolcai Görög Katolikus Egyházközség területén a romák a mélyszegénységben élők helyzete

A település lakosságszáma csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években. A jövőbeli népességi trendek meghatározása tekintetében pozitív, hogy az elmúlt évek születési adatai magasabbak a halálozás számnál.

A Felsőzsolcán működő vállalkozások foglalkoztatási képessége alacsony, így a munkaképes korú lakosság többsége Miskolcon talál munkalehetőséget, melyet a napi ingázásokkal kapcsolatos adatok is igazolnak.

A településen nincsen pontos adat, információ a mélyszegénységben élők számáról, életkörülményeikről, problémáikról. (Kézzelfogható támpont számukra a HH-s és HHH-s gyerekek száma, melyet a gyermekvédelmi törvény definiál, illetve a segélyezettek és tartós munkanélküliek száma.) A mélyszegénységben élők tipikusan az alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, rossz lakhatási viszonyok, rossz egészségi-és mentális állapot, nem egészséges életmód, motiváció vesztés ördögi körében élnek és mindezek áthagyományozódnak a következő generációra. (Természetesen nem mindenkire érvényes az állítás, bizonyos háztartásokban a felsoroltak közül némely elem "hiányzik".) A mélyszegénységben élők egy része roma származású (a pontos arányok nem ismertek), akik sok esetben szegregációban élnek (ha nem is telepeken, de bizonyos utcákban nagyobb arányban, illetve utcák végén).

Felsőzsolcán a magukat roma kisebbségűnek valló lakosok száma a szegregátumként azonosított területen megközelítőleg 1.130 fő. Ez a szám a település összlakosságának több mint 16 %-a. A szegregátumban élő 1.130 fő 120 lakásban él, 10 lakásra jutó lakosok száma 94 fő. Ezen lakások mind komfort nélküliek, illetve alacsony komfortúak. A szegregátumban élő emberek környezete szemetes, a nagycsaládosok számára a legtöbb esetben egy hulladékgyűjtő edény kevésnek bizonyul. a háztartási hulladékot üres telkekre, utcára vagy a használaton kívüli szobákban tárolják. Ez a szemetes környezet rendkívüli veszélyforrás, a fertőző megbetegedések melegágya.

A szegregátumban élő, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező lakosoknak még nagyobb problémát jelent mind a társadalomba, mind a munka világába történő beilleszkedés. Az itt élő emberek jövedelmét a segélyek, és a gyermekek után járó családtámogatási ellátások teszik ki.